Szia!

Köszöntelek a blogon!

A dúla szerepe

Ideális esetben szerepe akkor kezdődik, amikor lehetősége van arra, hogy találkozzon az anyával és az anya partnerével másfél-három hónappal a szülés várható időpontja előtt - vagyis a várandósság harmadik trimesztere alatt.Ebben az időszakban a dúla részletesen kiderítheti, hogy a nő vagy a pár mit vár el és mit szeretne a szülés alatt. Azt is megtudja, hogy az anyának mi jelentett segítséget, mikor más helyzetekben feszült volt, és milyen fajta megnyugtatás segíti abban, hogy nyugodtabbnak, kevésbé idegesnek érezze magát.

A dúla megtanulja, hogy készen álljon bármit elfogadni válaszként, ne jöjjön zavarba, vagy bizonytalanodjon el, ha azok szokatlanok, ellentmondásosak, logikátlanok. Néha egy olyan dolog, ami korábban kellemes volt a nő számára, a vajúdás során nem bizonyul segítségnek. A tapasztalt dúla elég önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy ne bántódjon meg a nő látszólagos visszautasítása miatt. Előfordul, hogy a nő nem mondja el a dúlának, hogy mit szeretne. A dúla ilyenkor kipróbál valamit egy rövid időtartamra, megfigyeli a nőt, és olvas a reakcióiból. Férje, anyja vagy anyósa előtt a vajúdó nő úgy érezheti, hogy egy bizonyos módon, "jól" kell szerepelnie. Ezzel ellentétben a dúla jelenlétében a nő teljesen elengedheti magát, és nem kell azzal törődnie, hogy megfeleljen, szerepet játsszon neki.

A dúla első látogatása a párnál vagy a várandós nőnél lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő kapcsolatot építsenek ki egymás között, és lehetővé teszi, hogy a dúla megtudja, hogy a szülőknek milyen vágyaik és céljaik vannak a gyermek születésével kapcsolatban. Ha az elvárások nem reálisak, a dúla tapintatosan elmagyarázza, hogy mi az, ami megtehető, s mi nem. Két vagy három látogatás elég ahhoz, hogy létrejöjjön a megfelelő kapcsolat. Néhány esetben azonban nem lehet megszervezni a születés előtti látogatásokat. Amikor a dúla csak az anya kórházba való felvételekor találkozik vele, a vajúdás első időszaka általában lehetőséget nyújt a kapcsolat kifejlődéséhez.
A legmegnyugtatóbb dolog a kapcsolatuk kezdetén az, hogy a dúla biztosítja az anyát arról, hogy vele fog maradni a vajúdás teljes időtartama alatt, és nem hagyja egyedül.

  A vajúdó nő számára a szülési folyamat nagy részben a megengedésről szól. Annak megengedéséről, hogy önmaga lehessen, eltöröljön minden érzelmi és fizikai korlátot, és felszabadítsa önmagát az elvárások terhe alól, amelyek teljesítményének mércéjeként nehezednek rá az intézményi környezetben.
Az idegen környezetnek ezt a hatását azonban egy elfogadó, szerető ember teljes jelenléte képes feloldani, annyira, hogy helyébe a felszabadultság, a teljes biztonság érzése lépjen, olyan szabadságé, amelyben a képességek határai soha nem tapasztalt mértékben kitágulnak. Ez a szabadság, mely lehetővé teszi, hogy megjelenjen a nő igazi énje, új erőket mozgat meg, és segíti a kreativitást. Egy anya ezekkel a szavakkal fordult a dúlához: "Az, hogy végig velem voltál, támogattál, és ugyanakkor teljesen megbíztál bennem, erőt adott ahhoz, hogy tudjam, elég erős vagyok bármit véghezvinni az életemben."

Mikor a magzat arctartásban fekszik, a dúla különböző módszereket ajánl, hogy enyhítse az ekkor fellépő kellemetlen érzést - hátmasszírozás, forró vizes borogatás, nyomás a háton, de az is előfordul, hogy nem alkalmaznak semmilyen érintést. Minden anyának különböző szükségletei vannak. Ahogy a vajúdás tovább folyik, a dúla megkérdezi a
nőtől, hogy mit szeretne.

Aktív vajúdási szakban, amikor a méhszáj tágulása ötről hét centiméterre növekszik, és a fájdalmak egyre gyakoribbak és erőteljesebbek, a dúla egyre több támogatást nyújt.

Ilyenkor a nő nyugtalanná válhat, és támogatásra szorulhat. Ebben az időszakban mélyen megnyugtató, amikor a dúla bátorítást ad, és elmagyarázza, hogy mi történik. 
Mikor a vajúdás intenzívebbé válik, a dúla közelebb jöhet, vagy biztathatja az apát, hogy kerüljön közelebb, ha lehetséges, és tovább nyugtatja az anyát, hogy a vajúdás normálisan folyik. Átlátja az eseményeket, elmagyarázza, hogy mi történik a különböző szakaszokban, és dicséri az anyát. Nem szokatlan, hogy az anya többször is megkérdezi a dúlát, hogy mikor megy el, elmegy-e. A dúla tudja, hogy ilyenkor az a bölcs válasz, hogy nem hagyja ott az anyát, csak ha a mellékhelységbe kell mennie néhány percre.
A szülés szakmai felelősségét a szakemberek viselik. A dúla feladata a szülés után az, hogy az anya mellett maradjon az apával együtt, majd gratuláljon a szülőknek, különösképpen az anya helytállásáért. Még ennél is fontosabb azonban az, hogy visszaemlékezzen a pár szülés előtti kívánságaira, és biztosítsa például azt, hogy az anyának és az apának legyen ideje egyedül lenni a babával, vagy hogy az anya korán szoptathasson.

Mikor a dúla a szülés után meglátogatja a családot, megkérdezi, hogy mire emlékeznek a szüléssel kapcsolatban, és hogy vannak-e kérdéseik, aggodalmaik. Megvitatja velük a szülés élményét, és lehetővé teszi azt, hogy szülők kifejezzék pozitív vagy negatív érzéseiket. A dúla biztatja őket arra, hogy beszéljenek, és emlékezteti őket arra, amit elfelejtettek. Szinte minden anya sokat nyer azzal, ha hallja azokat a részleteket, melyeket kiestek emlékezetéből az élmények közül, és így az események új megvilágításba kerülnek. Az anyák gyakran úgy érzik, hogy nem sikerült jól teljesíteniük, és valamit nem jól csináltak. A szülési folyamat újra elmesélése segít megérteni azt, hogy mi is történt a vajúdás és a szülés során. Lehetőség arra, hogy növekedjen az anya önbecsülése, mivel rámutat arra az erőre, mellyel rendelkezik, és arra, hogy hogyan követte teste az ősrégi biológiai törvényeket. Ha komplikációk léptek fel, a dúla segíti az anyát az élmények összeillesztésében, és új megvilágításba helyezi őket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.